Testvért a gyerkőcnek, gyerekzsivajt az életedbe!

Biztatás - első, második, harmadik... - gyerek vállalására. Biztatás gyermekvállalásra kis korkülönbséggel. Egy (majdnem) háromgyermekes anya tapasztalatai. A gyermekek számával teher hatványozódik, de az öröm megfizethetetlen.

Friss topikok

Címkék

2 éves gyermek (6) agykontroll (2) alhasi görcsök (1) altatás (1) altatási módszer (1) alvás (2) antibiotikum (1) anya (31) anyabarát (1) anyai (1) anyai ösztön (1) anyaság (4) anyatej (2) anyuka (4) Anyukám (4) apa (6) arany (1) aranyköpések (2) aranyszabály (3) arany középút (2) autó (1) baba (44) bababolt (1) babakocsi (7) baba elvesztése (1) barna folyás (2) beöntés (1) Béres csepp (1) beszoktatás (2) beteg (4) betegség (2) betegségek (2) beteg gyerek (1) biciklizés (2) bigyó (1) bizalom (2) biztonságérzet (1) body (2) bölcsöde (1) boldog gyerekkor (4) bringabarát (1) Broncho-Vaxom (1) c-vitamin (2) cipő (1) család (6) családalapítás (1) császármetszés (1) csecsemő (4) cumi (3) cumisüveg (2) dackorszak (3) dal (1) dalok (1) dicséret (1) Dr. Vekerdy Tamás (2) édesanya (5) Édesanya (1) édesapa (1) édesség (1) egészséges (5) egészséges baba (1) ego (2) éjszaka (1) életszeretet (1) élmény (1) első baba (1) első harmad (3) embrió (1) embrionális elhalás (1) endometrózis (1) engedékeny (1) érintés (1) étel (1) etetés (1) étkezés (1) Facebook (1) fájás (7) fantáziavilág (2) farfekvés (3) fejlesztő játék (3) fejlődés (5) fejvégű (2) félelem (2) félelmek gyerekvállalástól (1) férj (4) figyelem (1) finomság (1) fiú (4) fiúnév (1) Flavokids (1) fogamzásgátló (1) fogamzóképesség (1) fogyasztói társadalom (2) fogzás (1) friss (1) friss levegő (1) gátmetszés (1) genetikai rendellenesség (1) gyaloglás (1) gyerek (38) gyerekek (30) gyerekszoba (1) gyerekülés (1) gyerekvállalás (1) gyerkőc (15) gyerkőcök (3) gyermek (38) gyermekkor (7) gyermeknevelés (3) gyermekorvos (4) gyermekpszichológus (1) gyermekszám (1) gyermekvállalás (1) gyermek utáni (1) gyógyszer (1) hálószoba (1) hálózsák (1) hányás (3) hányinger (3) háromgyerekes (3) hasfájós (1) hideg vizes lepedő (2) hiszti (9) homogén csoport (2) hordozó (1) hordozókendő (1) hormon (3) hormonok (4) hormonrendszer (1) Hugi (7) hugi (10) hűtőfürdő (2) hüvelyi út (2) idomított gyermek (1) immunerősítés (1) immunerősítő (2) immunrendszer (1) influenza (1) játék (5) játékbolt (1) játszani (1) játszék (1) jósló fájás (1) kamaszkor (1) képesség (1) kerékpár (4) kerékpározás (1) kézrátétel (1) Kicsfiam (1) kicsifiam (7) Kicsifiam (14) kicsifiú (3) Kicsifiú (4) kiságy (2) kisbaba (1) kiscsoport (3) Kisfiam (14) kisgyermek (5) kismama (11) kismamablog (5) kistestvér (6) kocsi (1) kórház (11) korkülönbség (4) következetesség (1) közelség (1) középső gyerek (1) középút (1) kreatív (2) kreativitás (2) külön szoba (1) lándzsás útifű szirup (1) lány (5) lánynév (1) láz (5) lázcsillapítás (3) lázcsillapító (2) lázmérő (1) legkisebb gyerek (1) légzésfigyelő (1) levegő (1) liberális (1) magas láz (3) magzat (10) magzatvíz (4) megbetegedés (1) méhészet (1) méhösszehúzódás (1) mellbimbó védő (1) mellfeszülés (3) mellszívó (1) menstruáció (5) menzesz (3) mese (3) mesekönyv (1) mesél (2) méz (2) missed ab (2) mondókák (2) mozgás (3) mozgásfejlődés (1) multivitamin (1) nagycsalád (2) nagylány (10) Nagylány (17) Nagylányom (27) nagylányom (7) nagyszülő (1) nagyszülők (1) nagy testvér (1) nappali alvás (1) nátha (1) nehéz (1) név (1) nevelés (3) nőgyógyász (10) Nők Lapja (1) NST (5) nst (2) nyugtatás (1) öccs (4) ölelés (1) önbizalom (3) orrváladék (1) orvos (3) ösztön (1) ovi (14) óvoda (7) óvodapedagógus (2) óvodaválasztás (2) óvodaváltás (1) óvónéni (3) óvónő (6) ovuláció (1) paraj (1) pecsételő vérzés (1) pelenka (2) peteérés (4) petefészek (1) pocak (1) pólya (1) popsitörlő (1) pozitív terhességi teszt (1) propolisz (2) propoliszos méz (1) recept (2) reszelt répa (1) ringatás (1) rugdalózó (2) ruhadarabok (1) ruhák (2) sajt (1) sejtlátó (2) simogatás (1) sír (1) sírás (4) spenót (1) szabály (1) szabályok (2) székrekedés (1) személygépjármű (1) szeparációs szorongás (1) szeretet (6) szívműködés (1) szívünk ovija (2) szobatisztaság (1) szopás (2) szopizás (1) szopizni (1) szopni (1) szoptat (2) szoptatás (3) szül (9) szülés (11) szülésfelkészítő tanfolyam (1) szülés történetek (3) születés (3) születési sorrend (1) szülő (17) szülők (1) tágulás (1) találékonyság (1) talpmasszázs (1) tanulás (1) táplálkozás (1) teherbeesés (2) terhes (3) terhesség (12) terhességi hét (4) terhességi teszt (3) testvér (11) testvérfellépő (1) testvérféltékenység (3) testvéri szeretet (1) tészta (1) többgyermekes édesanyák (1) türelem (1) újszülött (6) utánzás (1) vágy (1) válogatós gyerek (1) változás (1) várandósság (6) védőnő (1) védőoltás (1) vegyes csoport (1) vérzés (4) világra hoz (1) vírus (1)

Elszaladt két és fél esztendő...

2015.01.06. 22:48 - Gólyabarát

Igen, azóta, hogy legutóbb posztoltam a blogban és hogy a legapróbb megszületett. Okát ne keressétek, így alakult. Most azonban egy kicsit másképp alakult. Nem, nem a negyedik bébi jön, csak egyszerűen ismét itt vagyok, és megosztom Veletek tapasztalataimat erről-arról...

Két és fél év hosszú idő - habár, huss, elszaladt -, tapasztaltunk mi itt mindenfélét... Elvégre másfél és 2 év különbséggel érkeztek a "sorminta elemei", ami azért nem kis vállalás. ;)

Legnagyobb magzatom azóta betöltötte 6. életévét, idén iskolába megy, a "középső gyerek" minden nyűgével együtt élni kénytelen kisfiam lassan 5 éves lesz, a "csipke-csöpke" pedig családunk egyetlen, bölcsitapasztalatokkal is rendelkező tagjává avanzsált, mert Anya dolgozik...

Már csak azon gondolkodom, kivel kezdjük, mely gyerkőc életének egy apró, de a maga nemében jelentős részletét meséljem el először... Alszok rá egyet! ;)

(De jó, hogy folytatom!)

Szülés - ezúttal a dokim nélkül...

2012.06.24. 22:43 - Gólyabarát

Címkék: kismama gyerekek magzat gyermek baba magzatvíz fájás gátmetszés gyerkőc gyerkőcök Hugi NST

Murphy-törvénye. Működik. Nálam most legalábbis működött. A dokim - több más orvossal a kórházból - Siófokra ment konferenciára három napra.. Az utazás előtti napon még megvizsgált: szerinte nem szülök meg ez idő alatt, nincs rá utaló jel, de persze azért ez semmit sem jelent. Jól van, elhisszük. Azért felhívtam a "B"-dokit, hogy vállalna-e, ha véletlenül éppen ezalatt a három nap alatt készülne kibújni a baba. Ő is Sófokra megy, szuper, de azért ő egy nappal korábban hazajön, úgyhogy ha vasárnap beindulna a szülés, akkor neki szólhatnak.. És akkor este elkezdett csordogálni a magzatvíz..

Na, de nem is a szülés menetét szeretném ismét leírni Nektek, hanem az élményt, amit nekem a már "megszokott" orvos hiánya nyújtott. A szülés napján egy agilis kis szülésznő és egy kedves, szimpatikus orvos volt az ügyeletes. Az orvossal meg is beszéltem, hogy majd elvégzi a kedvemért azt a vágyott gátmetszést. A tűzrőlpattant szülésznővel viszont elfelejtettem ezt megbeszélni. Amikor amellett döntöttem, hogy indítsuk a szülést, közöltem velük, hogy rettentő gyorsan születtek a nagy gyermekeim is, úgyhogy biztosan nem lesz ez máshogy most sem, főképpen, hogy megrepesztik a magzatburkot, és jól megtömnek oxitocinnal. Kitolási szakaszban mindkét porontyom második nyomásra meglett. Ahogy itt már elmeséltem, rendkívül gyorsan haladt előre a szülés a megindítást követően, tulajdonképpen bő 2 és fél óra alatt megszületett Hédi baba. Akkor kezdtem kutyául érezni magam - mondhatni a biztonságérzetemet vesztetten -, amikor a vége felé közeledve (úgy percenként jöttek az igen húzós fájások már ekkor) azt éreztem, hogy mindjárt kibújik, a szülésznő még mindig csak szaladgált a többi kismamához (ki vajúdott, ki újonnan jött), a doki is egy másik emeleten volt az ultrahangon. Alig volt ember, az orvosok zöme Siófokon bulizott.. És akkor az egyik csajt hirtelen császározni kellett, mert nagyon rossz lett az NST-je - ez már a szülésem legvége volt. Kínomban, hogy úgy éreztem, abban az adott állapotomban az én orvosom már azt mondta az első két szülésnél, hogy nyomjak, bizony azt mondtam a szülésznőnek, hogy maradjon ott velem, mert mindjárt megszülök. És ő ott maradt, onnantól mindenben a segítségemre volt - magyarán kimondatlan egyezmény volt, hogy én akkor majd adok neki egy kis hálapénzt..

De! Nem akart hinni nekem! Nem gondolta úgy, hogy nekem már nyomnom kell. Kérésemre megvizsgált kézzel, mi a helyzet odabenn. "Még nem tűnt el a méhszáj". Őszintén szólva hasba tudtam volna rúgni szegényt, hogy ő is érezze, amit én.. Szüléssel kapcsolatosan annál rosszabb élményem nem volt, mint az a nem tudom, hány perc, amikor azt éreztem: nekem már nyomnom kell, nem pedig tágulni. Nem tűnt el a méhszáj, de mindjárt, és majd 3-4 nyomásra meglesz. Elismételtem, hogy nekem ez annál eddig gyorsabban ment. És akkor azt mondja nekem, hogy ő ilyenkor szokta labdára ültetni a szülő nőit. Na, neee!!! Ez kizárt. Ééés kinek lett igaza? Hát nekem, mert 2. tolófájásra kibújt a baba fél buksija (kíváncsi voltam, ezért odanéztem), a következőnél pedig - simán - a teste. A doki meg nem ért oda, pedig szóltak neki - szerintük időben. De sebaj, meglett nélküle is, csak gátvédelemmel, és a dokinak így nem kellett tejelnem...

A szülésznővel utólag beszélgetve állt össze a kép még jobban: habár neki nagyon sokat köszönhetek (mivel megkértem rá a számomra kritikus pillanatban, hogy maradjon), azért a szülésről egészen máshogy gondolkodik, mint az én orvosom. Elmondta, hogy az én dokim nem várja meg, hogy eltűnjön a méhszáj, hanem már azt mondja, hogy nyomjon a páciens! No, ha nekem így csinálta az első két babánál, akkor aztán még az eddig véltnél is gyorsabban sikerült a kitolási szakaszt abszolválni. Oszt akkor üljek labdára, mi?! És őszintén bevallotta, hogy nem gondolta, hogy ennyire gyorsan meglesz. Azt mondom, ha kifogok egy olyan szituációt, hogy tényleg senki sem bagózik rám - még egyszer: nagyon hálás vagyok a karakán szülésznőnek! - ott szülök meg egymagamban! Rettenetes, amikor már azt érzed, nem tudod tartani, hogy már jönne ki az a baba, és még tartanod kell!

Igen, ismét az orvosomat választanám!

Anyatej

2012.06.16. 22:44 - Gólyabarát

Címkék: szopás baba anyatej szopizás

Az alábbi idézetet az imént a Kismamablog.hu facebook oldalán találtam:

"Nagyszerű érzés lehet, ha egy rózsaszínű szájacska a lelkünket magához húzza, és a mi vérünkből építi fel a maga életét!"

(Victor Hugo)

És nem akarom elkiabálni, de talán most felhőtlenül átadhatom magam ennek a csodás élménynek! Hédi baba nagyon szépen szopizik. Az előző kicsinyem után - aki annyira lustán szopott, majdnem elapasztott, így fejni kezdtem két hónapos korában - hatalmas öröm ez a számomra..!

· 1 trackback

Harmadik szülésélményem

2012.06.07. 22:01 - Gólyabarát

Két fájásokkal induló, magzatvíz elfolyás nélküli szülésem után megismerkedhettem egy fordított megoldással. Érdekes tapasztalat volt. Ahogy az is, hogy milyen a szülés az orvosom nélkül (de ez megérdemel egy külön blogbejegyzést)..

Május 31-én, csütörtökön reggel felkerekedtem, és bementem az illetékes kórházba, hogy az orvosom még egyszer megvizsgáljon a három napos távolléte előtt. Zárt méhszáj, méhlepény, keringés, baba rendben, azaz a szülés valószínűleg nem fog megtörténni az említett három nap alatt. Megnyugodtam. Még egy "apróságot" azért el kell mondanom. Reggel háromnegyed négykor - már bocsánat - valami csöpögött belőlem. A nőgyógyász nem tapasztalt semmit: "egy kis folyás van..". Jó, elhisszük, miért ne. Én még nem láttam közelről magzatvizet, egyetlen cseppet sem (a saját levemre Anyukám hasában nem emlékszem..).. A nap folyamán semmi, pedig elsétáltam a Nagylánnyal az óvodai ballagásra, évzáróra. Este fürdés után megint megeredt az alsó fertály.. Fél 10-kor a lepedőn pedig egy jó tenyérnyi folt jelezte: ez már nem tréfadolog, mégiscsak el kell indulni a kórházba. Persze fájás nem volt. No, aztán, amikor a kórház előtt felálltam az autóból, már a nadrág is kapott egy adag magzatvizet!

A vizsgálat során az ügyeletes orvos egy ujjnyi kitágulást észlelt. Egy-egy apró fájást mintha éreztem volna, de talán bebeszéltem magamnak. Lefektettek a vajúdóban, ahol egy 16 éves leányzó 4 hónapos egészséges terhességét készülte megszülni, mivel a szülei nem engedték neki, hogy kihordja a gyereket.. Klassz. Rám tették az NST-gépet, mely csupán enyhe, jelentéktelen fájásokat észlelt. Fél 1-kor levették rólam, hogy tentézzek.. Mondanom sem kell, hogy alig bírtam aludni a türelmetlen várakozástól, hogy mikor indul már meg a szülés.. Én nem ehhez szoktam! Nekem elég bemenni a szülés előtt 2 órával, vagy épp fél órával (ahogy az az elsőszülött magzatomnál történt)! Nem pedig  itt feküdni és várni a szülést, mint a messiást! Háromnegyed négykor ébredtem - arra, hogy nem fáj jobban, hanem csupán fél óránként, olykor negyedóránként, alig érezhetően.. Ami folyamatos volt azonban, a magzatvíz időnkénti kilökődése. Bejött a férjem, pedig mondtam neki, hogy nincs értelme, mert nem változott semmi. Órák múlva, délelőtt 11 előtt vizsgált meg a - szimpatikus - ügyeletes orvos. Tágulás mértéke továbbra is csak bő egy ujjnyi.. Rám van bízva, döntsem el: túl akarok rajta esni, vagy megvárjuk, míg magától lezajlik a folyamat - ami lehet 1-2-3 nap is.. Mi van? Hát hagyják bennem a gyereket 3 napig az egyre fogyó magzatvízben? Neeem! Főleg, hogy megpedzette a szülésznő és a doki is, hogy a magzatvíz idő előtti eltávozása fokozza a baba fertőződésének lehetőségét. Meghoztam a nem kis döntést: induljon! Tudtam, hogy jobban fog fájni, féltem is rendesen, de azt szerettem volna, hogy a baba a lehető legegészségesebben jöhessen a világra. 12-kor beöntés, fürdés, várakozás a dokira. 1 után már az ágyon feküdtem NST-vel a hasamon, a dokira meg a szúróeszközére várva. Végül háromnegyed kettőkor megrepesztette a burkot, 20 perc múlva pedig megkaptam az oxitocint. 15 perc múlva már 3 perces fájásaim voltak, 10 percre rá pedig másfél percesek. Kicsit begyorsult a folyamat! (habár a burokrepesztés előtt már 2 ujjnyi volt a tágulás mértéke, szóval alakulgatott volna az a szülés magától is)

Fogalmam sincs, mi történt az ezt követő másfél órában, de az tuti, hogy nagyon fájt. Időérzékemet teljesen elvesztettem - őszintén szólva azt gondoltam, hogy kevesebb idő telt el, mikor megtudtam a kicsi lány születésének időpontját. A várva várt kitolási szakasz gyorsan jött és gyorsan haladt előre, talán a 3., 4. fájásra megszületett drága Hédi-baba!

Hogy mi volt a fogadott orvos nélküli szülés tapasztalata, azt majd a következő posztban mesélem el. :)

Megérkezett Hédi!

2012.06.06. 22:11 - Gólyabarát

Címkék: szül

Jó régen frissítettem a blogot, mivel a legutóbbi bejegyzés óta történt ez-az..

Június 1-én, 2 héttel a kiírás előtt megszületett Hédi-hugi teljesen egészségesen, 2800 grammal és 50 cm-rel!
 Azóta hazaérkeztünk, és nagyon boldogok vagyunk! Tele a ház minden kis szobája!

Igyekszem folyamatosan megosztani veletek az élményeket! :)))

Téves riasztás - egyelőre

2012.05.26. 15:41 - Gólyabarát

Címkék: szülés láz fájás lázcsillapítás

Nos, nem szültem meg! A tegnap délutáni-esti fájások sem gyakoribbak, sem pedig erősebbek nem lettek. Szerencsére így sikerült éjszaka a kis lázas beteg mellett maradnom, akinek szerencsére végül nem volt szüksége hideg vizes lepedőre, elég volt lázcsillapításként a lázkúp és a Nurofen 1x-1x.

Szóval most kicsit új nekem ez a helyzet, mert amikor nekem eddig fájt (előző két szülés), ott egyértelműen órákon belül gyermek lett az eredmény.

Viszont reggel rátaláltam a nyákdugóra, ami azért a közeli szülés egyértelmű jele lehet..(egy ismerősöm három héttel a - megindított - szülés előtt "dobta el" a nyákdugót... :)

Csak már a láz réme nem fenyegetne minket! Akkor egészen nyugodtan indulnék harcba!

Káosz!!!

2012.05.26. 00:24 - Gólyabarát

Címkék: szülés magzat láz gyermekorvos fájás magas láz Kisfiam

Nem is tudom, mit írjak.. A soraim valószínűleg igen hektikusak lesznek.. A nap folyamán többször megerősödött bennem, hogy beindult valami.. Most meg itt vagyunk éjfélkor, és nem érzem azt, hogy közelebb kerültünk volna. Első két szülésem tapasztalata alapján most azt vártam, hogy ilyenkor benn fekszem már a szülőszobán. Persze, ez nem jelenti azt, hogy két óra hossza múlva nem fogok. A fájások nem erősebbek, és nem jönnek gyakrabban, mint jó pár órája. Pedig kétségkívül fájások.

Nem tudom mit gondoltok a dologról.. Azért van egy kis bonyolító, káoszfokozó tényező! Délután a Kisfiam 37,8-as testhőmérsékletet produkált ébredés után. Irány a doki!!! Tulajdonképpen múlt hét szombaton volt egy kis hőemelkedése, vasárnap ugyancsak, így hétfőn a gyerekorvosnál kezdtünk. Mivel még aznap is volt hőemelkedése (magától ment le!), elkezdtük az Augmentint. És most péntek! Gyűlölöm az antibiotikumot! És most ráadásul hiába adom?!?! Nos, most ott tartunk, hogy éppen az előbb mértem neki egy 38,7-et. Fél 8-kor 39,2 volt (egy kis vizeslepedőzést megelőzően). Tiszta ideg vagyok!!!!!!!!! Nem merek aludni (mindjárt mellé fekszem a földre), mert figyelem, hogy leviszi-e a Nurofen, és nem tudok aludni, mert nem tudom, mi van most.. szülünk vagy sem??? Ha olvastátok a szüléseim történetét, láthattátok, hogy nekem nem voltak jóslófájásaim, nekem amikor jött, az szülés volt, de villámgyorsan.. Folyamatosan az van bennem, hogy itt akarok maradni a "bátyó" mellett, nem akarom itt hagyni! Vajon a tudatom befolyásolja a szülés menetét? A bennem lévő izgalom a másodszülött magzat miatt akadályozza a szülést! Egy biztos: nem érzem most azt a nyugalmat, amivel az első két szülésemnek indultam neki!

Csak egy dologban bízom most: ez a magas láz kiöli a bacikat végleg!

Szülés a dokid nélkül, akiben megbízol?????

2012.05.24. 22:47 - Gólyabarát

Címkék: szülés kismama nőgyógyász kórház baba agykontroll szül

Kedden, az NST után nem is írtam, hogy beszéltem egy kismamával, aki ugyanannál az orvosnál szül, akinél én. Én még 7 hónaposan kérdeztem rá, hogy stimmel-e neki az időpont. Akkor azt mondta, egyelőre nincs semmi. Egyelőre....... Hát ez az anyuka azt a friss infót osztotta meg velem, hogy június 1-én és 2-án konferencia miatt nem lesz itthon. Most megy az agykontroll, hogy a babának még véletlenül se jusson eszébe azt a két napot belőni a világra jöveteléhez.

Sokáig azt gondoltam - nem éles helyzetben -, hogy nem számít: ha ott lesz az orvos, ott lesz, ha nem, akkor majd az ügyeletes orvos megoldja. Most - éles helyzetben - ez a nyugalom megingott.. Abban a kórházban, ahol szülni fogok, bizony a saját orvosomon csak egy olyan van, akire rábíznám magam, a többit messze elkerülném, ha lehet.. Például, kifejezetten félek attól, hogy egy számomra fontos dologban a fejem felett fognak dönteni. Az én nőgyógyászom nem híve a manapság annyira divatos gátvédelemnek. Ahogy én sem. Az első két babánál a dokibácsi olyan szépen megoldotta a kérdést.. Ezért most sem szeretném, ha másként lenne. Másrészről, ugyebár, nagyon gyorsan szültem. A szülés utáni méhtakarítás során szépen elmondta, miért olyan fontos, hogy az esetleges lepénydarabokat alaposan eltávolítsa - miután a gyors szüléseknél fennáll a veszélye annak, hogy töredezett a lepény. NEM, nem akarok hentes kezei közé kerülni! Aki ráadásul valószínűleg flegma és lekezelő lenne velem, mivel nem nála méltóztattam szülni..

Éljen a POZITÍV HOZZÁÁLLÁS!

Pocipuszi

2012.05.24. 22:13 - Gólyabarát

Címkék: gyerek anya csecsemő szeretet baba testvér testvérféltékenység Nagylányom Kisfiam

Nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz a felállás, ha megszületik a pici. Elsősorban a testvérféltékenységre gondolok. Alapvetően a logika azt diktálja, hogy két gyerek, aki már rendelkezik egy testvérrel - megtanult osztozni "anyán" -, azzal nem lehet gond. Aztán majd a gyakorlat megmutatja a dolgok valódi állását.

Azt gondolom, hogy ha valakivel baj lesz, az inkább a Kisfiam. Azt súgja a megérzésem, hogy számára az fogja nehézséget okozni, hogy elveszít egy darabot belőlem, de elveszít egy darabot a nővéréből is. Egy ideje az férkőzött be az agyamba, hogy rá lesz inkább féltékeny. Ehhez az is hozzájárul, a Nagylányomon érzem, nagyon várja a babázást, nagyon benne akar majd lenni a dolgokban, és többször emlegette, hogy ő majd csak Hédinek adja oda a játékot, Jancsikának nem. Persze, mert egy kis csecsemőként gondol rá, aki nem sok vizet zavar az életében - egy darabig (fix hellyel rendelkező babacuccok szétdúrása... stb.). Az új testvér a nyerő, a régit el lehet dobni, mint valami elnyűtt ruhát..! :)))

A Kisfiamnak mostanság volt egy-két érdekes megnyilvánulása. Párszor elhangzott a szájából, hogy Hédi a hasamból nem akar kijönni. Az arckifejezése, a hanglejtése arról árulkodott, hogy valamiféle féltékenység van a dolgok hátterében.. A hasonló helyzetben lévő barátnőm (kisfiú 2 éves, kistesó a hasában) is tapasztal ilyesmit. A testvére emlegetése váltott már ki belőle kategorikus NEM-et, illetve arra a mondatra, hogy a húga ott fog lakni velük a válasza a "kinn" volt, tehát szépen kitenné a betolakodót kutya helyett az udvarra.. :D

A Nagylányom egyébként tündéri. Annyira őszinte szeretettel puszilgatja a hasamat, simogatja, becézi a Hugit. Ma egy puszi után azt mondta, hogy "most Hédi benn biztos mosolyog". Persze, alig bírtam könnyek nélkül. Ám azt tudom, hogy egy 3 és fél éves kislány számára egy elképzelt baba egészen másmilyen, mint majd valójában lesz, tehát a játszma messze nincsen lefutva!

Az azonban biztos, hogy nem a féltékenység fogja a legtöbb feladatot adni! Ahogy néha a két "nagy" egyik pillanatról a másikra egymásnak tud esni - szegány "jóanyám", már tudom, mit élhettél át -, az igen ijesztő jövőképet fest le a számomra..! :))))

Egy zakkant nap :)

2012.05.23. 22:23 - Gólyabarát

Címkék: anya gyerekek gyermek kerékpár hiszti hugi biciklizés türelem gyermeknevelés szül gyerkőc Nagylányom Nagylány háromgyerekes Kisfiam

Hát nem tudom, hogy a frontok játszadoztak-e velünk ma, de a gyerekek sorban gyermeknevelési nehézségek elé állítottak..

A Nagylány hisztis volt: mindenre érzékenyen reagált, és nem volt képes megérteni a számára már teljesen világos racionális magyarázatokat az aktuális "nem"-re (persze, tudom, a "ne" és a "nem " túlzott használata semmit nem ér..). A Kisfiam pedig rossz volt. Igaz, ez mostanában gyakrabban mondható el róla. De ne is ezt a szót használjam, a huncut sokkal aranyosabb, és jobb színben tünteti föl a bűnöst. Délelőtt elmentünk egy közeli üzletbe szandált venni - pótkerekes bringával és a kismotorral. A klíma miatt vittünk egy-egy hosszúujjút. A nagyobb kitalálta, hogy a kormányon viszi, nylonzacskóban. A kicsi - az utánzás művésze - dettó.. Az úton kilyukadt a zoknija - a motorozás nem egy cipő- és zoknibarát mutatvány -, majd keresztülment egy eléggé mély pocsolyán. Zokni elázott. Sebaj, majd a nővére kölcsönadja a sajátját a próbához.. Mire a bolthoz értünk, a reklámszatyor kiszakadt, és a melegítőfölsőn két nagy folt tátongott: sár és víz. Még szebb, hogy valami büdösben sikerült megmártóznia, mert eléggé szaglott. Sebaj, nem túl vizes, felvesszük. Szandálvásárlás simán lezajlott. Hazafelé a Nagylányom bokája megsérült: a bringa pótkereke felsértette a kis bőrét (semmi vérzés, de a sokk éppen elég), így innentől szüksége lett az egyik kezére, hogy ujjszopással nyugtassa magát. Én mondtam, hogy nem kívánok itt és most megszülni, nem esik jól lehajolva tolni a kerékpárt, akinek a gazdája ép és egészséges. A járgány áruba bocsátásával fenyegetőztem - nesze neked következetesség! mégis hogy tartsa be az ember, ha az a bringa 24 ezer HUF-ba került??? -, de persze nem hatott. Sajnos, megint az a módszer győzött, amit egyébként ki nem állhatok: az ebéd utáni édesség megvonásának réme mindig nyerő. Aztán rájött, hogy a bicajon is tudja szopni az ujját, mert a másik keze - pótkerekes megoldással - elegendő a kormányzáshoz.

Végre itthon. Ebéd. Édesség. Anya pakol, anya rámol, anya ételmaradékot (és hangyabolyt) szed föl a földről. Kisebb csemete néhány földön lévő zoknigömböc látványától beindulva, elkezdte kirámolni a szülei gatyás-bugyis-zoknis-harisnyás-melltartós (szóval sok-sok pici dolog..) szekrényét (sosem csináltak még ilyet). Persze, győzött a betyárbecsület, és a Nagylány sem árulkodott, hanem besegített. Nagyon mérges lettem, mert szidalmamra a megbánás legkisebb jelét sem véltem felfedezni az arcukon. Az szörnyű. Hát még amikor rátesznek egy lapáttal "csakazértis". Jött az édességmegvonás szöveg (jááááj, tudom), amit a főbűnös lefektetése után már gyakorlatban is alkalmaztam. A Nagylány kunyerált, nem kapott, majd sírva elvonult a Hugi szobájába. Egy ilyen kirohanásnak kora délután nem lehet más eredménye, mint a bealvás.

Igazából nem is folytatom, a hiszti éra estig elhúzódott. Egy biztos, a türelem minden körülmények között hasznos dolog. Nem panaszkodhatom, átlag felett teljesítettem. Nyilván készülök. Hamarosan egy új, három(kicsi)gyerekes anya dimenziójában kell helytállnom türelem terén. Hajrá, én..! :))))))))

A gyerek neve...

2012.05.22. 22:35 - Gólyabarát

Címkék: gyerek név lány gyerekek gyermek baba fiú gyerkőc Nagylány

Fontos. Az ember egyik legfontosabb "sajátja" a neve. Remélem, az én gyerkőceim majd elégedettek lesznek a névvel, amit kaptak!

Elsőszülött lányunk nevének ötlete jóval a fogantatása előtt megszületett bennünk. Egyszer beszélgettünk a szerintünk megfelelő lánynevekről, és azt mondtam, hogy kereshetnénk egy magyar nevet, például az Emesét.. Ez akkor nagyon megtetszett a férjemnek, és nem is tágított mellőle - szerencsére. Mert én közben eljátszottam egy másik név gondolatával. Szerencsére maradt Emese EMESE! És ez a Nagylány nem is lehetne más, csakis Emese! :)

Első fiúgyermek: nem kaphat más nevet, mint az édesapja nevét, hogy ő lehessen a 4. generációs János! Ezt már a randizgatásunk ideje alatt tudomásul kellett vennem! :) Éppen ezért nekünk nem is volt sosem más fiúnév a "listában".. De Jancsika - mert így hívjuk - nem is lehetne más, mint JANCSIKA!

Hamarosan megszülető babánk nevét már Jancsika óta hordozzuk magunkkal. Az egyetlen közös pont volt a második lánynév tekintetében, és stabilan az is maradt. Így lesz a harmadik gyermekünk neve Hédi. Ennyi, Hédi. Sokan fucsán néznek, látom rajtuk, hogy pont erre a válaszra nem számítottak, amikor a kérdésükre megkapják a választ: Hédi. Ritka, nem divatos, egyszerű, szép. Nekem ennyi elég. Az, hogy a tetszési index nem túl magas, nem fontos. Egyébként, még azt gondolom, hogy ha az emberek utána megforgatják az agyukban ezt a nevet, többedik hallásra már többeknek tetszik!

Ti hogyan választottatok nevet a gyerekeknek?

Második NST

2012.05.22. 15:35 - Gólyabarát

Címkék: nőgyógyász baba NST

Ma voltam a második NST-nken. Minden rendben volt szerencsére! Lehet, hogy ez volt az utolsó? Én azért még a jövő hetit megvárnám szívem szerint, mert a 38. hetin szokott a nőgyógyászom megvizsgálni. Aztán szabad az út, jöhet a baba! :)

Kétéves aranyosat aranyköpött :)

2012.05.15. 15:09 - Gólyabarát

Címkék: gyerekek Anyukám Kisfiam

Mióta a 14. hétben kijöttem a kórházból, Anyukám minden egyes este itt van nálunk a férjem délutános hetében (sosem fogom tudni meghálálni Neki!). Akárhányszor megérkezik, a gyerekek kutakodni kezdenek a kosárban, hogy mit hozhatott Mami (legtöbbször nem kell csalódniuk).

Pár hete Anyukám elkezdte azt válaszolni, hogy "Magamat". Kisfiam azóta legtöbbször így fogadja Mamit:

"Mit hoztál, Mami? Magadat?" - és jót kacag magán. :D

Első NST

2012.05.15. 15:00 - Gólyabarát

Címkék: szülés gyermek fájás Nagylányom NST

Ma megvolt az első NST-nk a harmadik gyermekkel! Szerencsére minden rendben! És - csodák csodájára - megkaptam mindkét tappancsot (nem úgy mint a Nagylányommal, akivel a szülést megelőző napon az NST gép nem jelzett fájásokat, mivel nem volt rajtam az a tappancs - csak akkor ezt még nem tudtam..)

Egy hét múlva újra vissza.. Talán utoljára!

Szülés - te jó ég..!

2012.05.13. 22:22 - Gólyabarát

Címkék: szülés félelem gyermek baba testvér szül fejvégű Nagylányom Kicsifiam Hugi

Szülés. Ha két "nagyobb" gyermekemből indulok ki - mindketten a kiírás előtt 2 és fél héttel születtek meg -, akkor bizony épp csak 2 hét van hátra..

A Nagylányom olyan villámgyorsan és - némi túlzással - fájdalommentesen jött a világra, hogy azt mondta a pesszimista énem: a következő ennél csak rosszabb lehet! Annyira villám volt az én babám, hogy már az eseményt követően jöhetett volna a következő. Persze, a második baba megszülése is végtelen egyszerű volt. Csak a fájdalom volt jóval intenzívebb a kitolási szakaszt megelőzően. azért a Kicsifiamnál pár napig azt mondtam, ez volt az utolsó, de a kellemetlen élmény emléke hamar tovaszállt.

És itt állok ismét a nagy megmérettetés előtt.. Igazából ne szóljak: baba fejvégű - pedig pár hete éppen attól rettegtem, hogy át kell élnem a császárt. Nincsenek tehát rossz kilátásaim.. És itt nyavalygok.. A testvérem is mindig azt hajtja, hogy ne szóljak, mert olyan könnyen szültem. Jah... De attól még fájt. A múlt hét volt a csúcs: több este kisebb gyomorideggel hajtottam álomra a fejemet. De azt hiszem, az elmúlt pár napban sikerült a helyükre tennem a dolgokat a fejemben - kemény vagyok/leszek, és szépen átvészelem a "csodálatos élményt".. És - hogy ezt a paradoxont tovább fokozzam -, már most azon siránkozom, hogy a Hugi megszületése után talán soha többé nem élhetem át ezt a fantasztikus dolgot :))))))))

Hát, noooooormális???

Egy 2 éves és a szélsőségek

2012.05.05. 23:39 - Gólyabarát

Címkék: gyerek cumi gyerekek gyermek ovi testvér babakocsi 2 éves gyermek Nagylány Kicsifiam

Kíváncsi lennék, kinek vannak hasonló történetei a gyerekeiről. Mindenesetre, még most is mosolygok, ha a Kisfiam tegnapelőttjére gondolok.

Nagylány oviba cipelése után volt még egy-két körünk a városban. Mikor a gyerkőc elkezdte unni, eszébe jutott a cumija, ami történetesen otthon maradt.. Nagyon ritkán fordul elő - tudom-tudom, miért nem szoktattam eddig le a nappali cumihasználatról, vagy éppen miért hagytam, hogy rászokjon.. -, hogy nélküle indulunk el. A gyermek látszólag tudomásul vette, hogy a cumi nélkül kell kibírnia még egy boltot, de aztán kiderült, hogy igen felspanolta magát.. Bementünk a boltba, ahol természetesen már pattant is ki a babakocsiból, hogy tolhassa a kiskocsit. Két különböző fagyasztott borsót nézegettem, és ő úgy érezte, hogy az anyja nem a megfelelőt választotta ki, és ezen bemérgesedett. A kiválasztott példányt belehelyeztem a kiskocsiba, ééés az én drága lélek Kicsifiam - mert ő egy nagyon-nagyon jó gyerek - megfogta a zacskót, és mérgesen a földhöz vágta! Szépen beszéltem hozzá, különösebben nem pöccentem be, mert inkább szórakoztató volt, mint mérgesítő, és a borsó "megbüntetését" annyiszor hajtotta végre, ahányszor én a kiskocsiba helyeztem..

Aztán mentem egy másik részlegbe. Na, akkor jött, ami még nem volt (pontosabban egyszer igen): a kétéves a földhöz vágta magát és ordított - állítom, maga sem tudta, hogy miért! Persze tudom, mindennek a cumi, vagyis annak teljes hiánya volt az ok..

Ugyanezen a napon - úgy 2 órával később - történt, hogy ebéd után-alvás előtt voltunk, és én csak megemlítettem neki, hogy megyünk aludni. Erre ő fogta magát, és 5 perc alatt olyan rendet rakott a lakásban, hogy öröm volt nézni! Csak pislogtam. Egyébként ez jellemző rá, de ott és akkor az a határozottság tüneményes volt. Ezt követően pedig - és ezt mindig így csinálja - bement a szobájába, levette a zokniját, a nadrágját, és feküdt be az ágyikóba..

De őszintén: számít az valamit, hogy azelőtt 2 órával mit művelt a boltban? Hogy mit szóltak azok az idegenek, akik bámultak bennünket, és esetleg még sajnáltak is a nagy hasammal, hogy "te jó ég, ez nem tudja, mire vállalkozott, amikor ennek a kölöknek testvért akart"? A világon semmit! Mert a gyerekek egyszerűen ilyenek! :)))

Anyák napja - úgy, ahogy sejtettem...

2012.05.03. 22:37 - Gólyabarát

Címkék: dal anya terhesség hormon gyerekek gyermek óvoda sír anyaság hormonok mondókák óvónő óvónéni Nagylányom

Szörnyűséges, borzasztó, rettenetes vagyok. Anyaságra alkalmatlan (tudom, késő). Nincs még egy ilyen marha - már bocsánat -, aki ennyire nem bír magával...

Hogy a terhességi hormonok játszadoznak-e velem, nem tudom, de mondhatom, zokogásban törtem ki életem első óvodai anyák napján. Szégyen, hogy szegény Nagylányomnak azt kellett magyaráznom, mikor odahozta nekem a kis cserép virágot és a kartonszívet a kicsi tenyere lenyomatával, hogy nem azért sírok, mert baj van, vagy mert szomorú vagyok, hanem mert nagyon büszke vagyok rá és mert már az első kis dalnál elkezdtek csorogni a könnyeim a meghatottságtól.

Le a kalappal - ismét - az óvónénik előtt, mert amit ez a csupa 3-4 éves gyerekekből álló kiscsoport megtanult és előadott nekünk, az már önmagában megható. Az a rengeteg munka, amit mind az óvónők, mind pedig a gyerekek belefektettek, azt hiszem jóval több, mint amit elképzeltem. Dalok, mondókák egész sora, melyből egy tündéri miniműsor kerekedett. Számotokra, Blogolvasók most biztosan nagyon elfogultnak tűnök. Kívülállók számára nehezen átérezhető, hisz nem voltatok jelen, én pedig még mindig rendesen a hatása alatt vagyok az élménynek.. Nagyon büszke vagyok drága szabálykövető elsőszülöttemre (mint az anyja volt: otthon elengedem magam, az óvodában pedig mindent úgy csinálok, ahogy azt megkívánják tőlem :))), aki ráadásul aznap délután még nem is aludt, a meleg és a páratartalom a nehezen kibírható kategóriába volt sorolható.

Ne higgyétek, hogy valamiféle "csodálatos anya" címet kívánok magamra ragasztani. Nagyon távol állok én attól. Egyszerűen összegyűlt bennem minden érzés, amit egy anya táplálhat gyermeke iránt. Aggódás, féltés, lelkiismeret furdalás azokért a pillanatokért, amikor türelmetlen vagyok velük, az a végtelen öröm, amit okoznak egy kis mosollyal. Nem tudom szavakba önteni, amit most érzek. Csak azt tudom, hogy sosem szabadna megtörténni olyan dolgoknak a világban, amik sajnos megtörténnek a gyerekekkel, mert az nem igazság..

Anyák napja

2012.05.01. 23:30 - Gólyabarát

Címkék: anya apa gyerekek gyermek ovi óvoda óvónő óvónéni gyerkőc Nagylányom

Még előtte vagyunk ugyan, de én máris meg vagyok hatva. Életem első "intézményes" anyák napjáról van szó, ahol nekem szól a műsor!

Múlt héten valamelyik nap eszembe jutott az "Orgona ága..." kezdetű anyák napi dal, és elkezdtem énekelni a gyerekeknek (eddig is énekeltem, de nem túl gyakran). A Nagylányom felháborodva és kissé értetlenkedve közölte, hogy ezt nem szabad. Az óvónénik mondták. Pár pillanat volt, mire leesett, mi a helyzet: ezt gyakorolják a kiscsoportosok az ünnepségre, és az óvónők igyekezték a gyerekeket rávenni, hogy ez a kis dalocska meglepetés maradjon anya és nagymamák számára. Gyorsan be is fogtam a számat. :)))

Tegnap pedig az történt, hogy a gyerkőcök Mamiéknál voltak. Mami mesélte, hogy Nagylányom - mikor mi hazajöttünk - elkezdte gyakorolni a dalt - mondván, hogy anya nincs itt, most lehet énekelni.. És addig gyakorolgatott, énekelgetett, amíg nem ment neki tökéletesen..

Ma este pedig, amikor már az ágyban feküdt, apa odahajolt hozzá, és megkérte, hogy énekelje el neki az "Orgona ágát". A drága kis szívem pedig a lehető leghalkabban előadta a meglepetést apának.

Szóval még nem is volt anyák napi ünnepség, és máris könnyeket csalt a szemembe. Te jó ég, mi lesz csütörtökön az óvodában? (nem mellékesen, egyre többször bizonyítja, hogy édesanyja beteges, önpusztító szorgalmát örökölte...)

Kórházi felszerelésről még egyszer (merthogy hamarosan szülünk!)

2012.04.27. 00:23 - Gólyabarát

Címkék: anya terhesség újszülött kórház baba születés body ruhák szül rugdalózó gyerkőc

Az anyának szükséges holmikat már összeszedtem itt, melyet egy kedves blogolvasó is kiegészített.

A baba születése utáni adminisztrációhoz szükséges iratok az alábbiak:

  • az anya személyi igazolványa,
  • az anya TAJ-kártyája,
  • terhesgondozási kiskönyve,
  • a terhesség során összegyűjtött leletek,
  • házassági anyakönyvi kivonat vagy apasági nyilatkozat (ez utóbbi - miután egy kedves kommentelő felhívta rá a figyelmet - egy, a kibocsátó hivataltól 3 hónapon belül kikért változat kell, hogy legyen, nem pedig az eredeti másolata).

Végül, mi kell a babának?

  • Ruhák: bevallom őszintén, számomra megfeleltek a kórházi kisruhák. Nem akartam, hogy esetleg nyoma vesszen egy-egy darabnak. Sem szépek, sem jó állapotúak nem voltak, viszont az angol pólyát nagyon szerettem, az egy nagyon klassz kis megoldás egy újszülött számára. Ha úgy döntünk, hogy saját ruhájában lesz a gyerkőc, akkor nem árt kisebb és picit nagyobb body-t, rugdalozót is magunkkal vinni.
  • Mindenképpen szükséges egy vékonyabb sapka, ha például kimegyünk a babával a folyosóra, vagy fürdés utánra sem árthat.
  • Pelenka: egy zacskó piciny popókra való pelus azért volt a táskában, ha esetleg átlépnénk a kórházi limitet (mindenki maximum 5 db-ot kaphatott, de többel sem volt gond, adtak a csecsemős nővérek)
  • 3-4 db textilpelenka
  • Pléd, takaró - évszaktól függő a vastagsága
  • Hazainduláshoz ruhák az évszaknak megfelelően (számomra ez a legnehezebb dolog: hogyan öltöztessük föl az újszülöttet?, illetve babahordozó vagy mózeskosár

Köszönöm a kiegészítéseket, ha kimaradt valami! :)

És a Kicsifiam elindult a nagyvilágba..

2012.04.26. 23:30 - Gólyabarát

Címkék: születés fájás Kicsifiam Kisfiam

2 éve ilyenkor döntöttük el a férjemmel, hogy menni kell. A fájások 5-8 percenként jöttek már. Majd 3 óra 41 perckor, azaz úgy 4 óra múlva a Kisfiam megszületett! Boldog születésnapot a 2 éves nagyfiúnak! Köszönöm a csodás élményt, a születésed pillanatát, és hogy létezel!

Kórházi felszerelés (lassan szülünk!)

2012.04.25. 21:55 - Gólyabarát

Címkék: újszülött szülés kórház gyermek baba szoptat nagycsalád szül háromgyerekes

Azt hiszem, ideje lesz nekiesni egy kis azonnal felkapható kórházi cucc (esetemben gurulós bőrönd) összekészítésének. Olyasmi ez, amibe tényleg már csupán a szükséges iratokat kell beletenni, és gurulhat. A két "nagy" gyermekemből kiindulva mához 5 hétre ilyenkor már akár háromgyerekes, nagycsaládos szülők is lehetünk! Habár 3 és fél év alatt harmadjára pakolok, azért elő kell vennem a kis puskámat, hogy ki ne maradjon valami...

Íme az én verzióm:

  • köntös(ök) - habár nem tudjuk, hogy milyen forróságban ér bennünket a szülés, és a kórház 7. emelete a szülészet, 6. emelete az újszülött osztály, azért mégiscsak kell valami, ami ápol és eltakar, mikor kimegyünk a látogatókhoz
  • pizsamák és/vagy hálóingek (jó sok, vagy majd sorra haza kell küldeni mosásra), melyekből egy pillanat alatt kibújhatunk, hogy megetethessük a babát
  • 2 db papucs (egyik vízhatlan változatban zuhanyzáshoz)
  • 3 db törölköző (inkább sötét színű)
  • szoptatós melltartó (nos, ilyen nekem nincs, de lehet, hogy most lesz) - a kórházban, ahol szültem, nem díjazták a csecsemősök a sima melltartó használatát, tulajdonképpen érthető okokból
  • melltartóbetét - mindenképpen kell, ha használunk melltartót, mert ha egy üzlet egyszer beindul, kell majd jó pár hálóing... :D
  • éjszakai, sokcseppes betét (nekem a Tena nem jött be, sokkal inkább az Always éjszakai változata)
  • fehérnemű - jó sok és könnyen mosható változatban
  • tisztálkodó szerek: tusfürdő (szerintem inkább semleges ph-jú szappan), WC-papír, jó sok WC-papír, vagy a WC-ülőke papír, zsebkendő, fogkefe, fogkrém, mellkirepedezés esetére krém (testápoló, sampon)
  • Váltásruha magunknak a hazamenetelre
  • Mobiltelefon, töltő

Az újszülött számára szükséges holmikat és az iratokat a következő bejegyzésben írom össze!

Nyugodtan ki lehet egészíteni! :)

 

Gyerekek orrtisztítása

2012.04.24. 10:06 - Gólyabarát

Címkék: gyerek anya gyermek baba gyermekorvos gyerkőc 2 éves gyermek c-vitamin orrváladék Nagylányom Kicsifiam orrszívó porszívó

Én komolyan nem tudom, mit csináltak anyáink, nagyanyáink.. Hogyan mentettek meg bennünket a arc-, homloküreg- és középfülgyulladástól porszívó és/vagy porszívós orrszívó hiányában!Még nem voltam anya, amikor egy ismerős család úgy 1 éves gyermekének orrtisztításán volt szerencsém részt venni. Vegyes érzelmekkel figyeltem a folyamatot, de az észérvek mégiscsak győztek: az agytisztítás hasznos a babák, gyerkőcök légutai szempontjából!

Aztán anya lettem magam is, és a babafelszerelés része lett a porszívós orrszívó (a babakelengyés bejegyzésbe lehet, be sem írtam). Nem szerelemből használjuk, de legalább haszna van. a Nagylányom a folyamat során a kínok kínját élte á az első pillanattól fogva. El sem akartam hinni, hogy Anyukám kolléganőjének másfél-2 éves kisfia maga veszi elő a szerkentyűt.. Az én lányomhoz ketten is kevesek vagyunk, és az egész folyamat úgy néz ki, mint valami brutális ördögűzés. A férjem mindig azt mondja, hogy nem bírja erősebben fogni, mert attól fél, eltöri a gerincét. Hát, ennyire ellenkezik szegény, viszont érdekes módon a Sterimar orrspray befújással semmi baja sincs. Szerencsére nem sokkal 2 éves kora után megtanult orrot fújni, melyet azóta tökélyre fejlesztett. Sokszor - az orrszívástól való félelmében legfőképp - úgy trombitál, hogy az sok felnőtt becsületére válhatna. Így szerencsére csak akkor kell elővennünk a hadi felszerelést, ha az orrfolyás a ragacsos periódusba érkezik. Ilyenkor látom, hogy mekkora jelentősége is van, hogy egy 3 és fél éves, orrot fújni tudó gyerek is porszívó alá feküdjön. Az elmúlt hetekben többször is tapasztaltam, hogy fúj, fúj, jön is valami, de aztán nekiesünk a szerszámmal, és még valahonnan a mélyből 1 kiló orrváladék kerül kiszippantásra.

Kicsifiammal egészen más a helyzet, vele egyedül is elbánok - még nagy pocakkal sincs meg annak a veszélye, hogy egy karatemozdulattal kicsapja belőlem a húgát. A módszer a következő: gyerek krisztuspózban a földön (magától lefekszik), anya két térde a gyerek feje mellett, lábszáram alatt a karja, a fenekem alatt pedig a hasa. Így marad két kezem: az egyik a feje tartására, a másik pedig az orrszívásra. Természetesen ő is üvölt, de legalább nem kell egy hadsereg a művelethez.

Az orrtisztítás valóban nagyon fontos - ezt a gyermekorvosunk is gyakran hangsúlyozza. Volt egy időszak januárban, amikor elég volt egyetlen kis szívás, és a Kisfiamnak máris vérezgetni kezdett az orra. Megoldás erre az extra adag C-vitamin, ugyanis az építi az érfalakat, így szerencsére napi két orrtisztításnál sem ered meg az orra vére..

Egyébként egy ilyen porszívóra csatlakoztatható kis műanyag eszköz 2000 Forint sincs, míg az orrváladékot csupán a külső orrjáratból eltávolító kézi szerszám ára - tudomásom szerint - 6000 Ft körül van.

"Minek nevezzelek...?"

2012.04.23. 00:43 - Gólyabarát

Címkék: család gyerek szülő anya apa szülés orvos magzat gyermekkor szülés történetek fiúnév lánynév

Nevek. Igazából óriási jelentősége van, hogy szüleink milyen nevet "ajándékoznak" nekünk, hiszen egy életen át hordozzuk (habár megváltoztathatjuk). Nem biztos, hogy tetszik, amit anya és apa olyan hatalmas műgonddal kiválasztott! Sokan 9 hónapon keresztül bújják a naptárat, és már 4-5 név is ráragadt a magzatra, mire megtalálják a végső megoldást. Olyan is van, aki hisz az orvosoknak, így a szülés pillanatában vagy csupán fiú-, vagy pedig csak lánynév van a kalapban. Mások pedig gyermekkoruk óta őrizgetik a vágyott nevet, és kiderül, hogy Apa családneve tulajdonképpen egyáltalán nem passzol az álmaik nevéhez. Divatot követünk, vagy épp ellenkezőleg: szembeszállunk vele...követjük a családi hagyományokat, vagy éppen hogy kerüljük a családon belüli névismétlést...

Legyen akárhogy, mindenképpen tiszteletben kell tartanunk a gyerek jogait. Ne kelljen egy életen át szégyenkeznie a neve miatt.

Mint már említettem, imádom a szülés történeteket. Így vagyok a "névválasztás körüli hercehurca" leírásokkal is. Szívesen látnám az oldalon történeteiteket! (Én pedig még folytatom a témát! :)))

Egy kismama naplója

2012.04.22. 23:40 - Gólyabarát

Címkék: anya kismama magzat gyermek baba várandósság első harmad

http://baba-szoba.blogspot.com/

Első harmad: egy csodás, de nehézségekkel, félelmekkel tarkított út kezdete! A blog nem más, mint egy várandósnapló. Ha már van gyermeked és átélnéd újra az izgalmakat, akkor azért, ha babát szeretnétek vállalni, akkor azért, ha pedig éppen hasonló cipőben jársz, akkor azért.. Hajrá anya, hajrá baba!

3. magzatom a még csupán a szívem alatt lubickol, de már érzem (ne vessetek meg!), hogy hiányzik mindaz, amit a blog írója átél, hisz a realitás mégiscsak az, hogy most vagyok utoljára kismama. És ha nagyon akarom? A kívánság - vagy nevezzük imának - minden nap felszáll egy negyedik kis lélekért..

Jelentem: a baba denevér!!!

2012.04.22. 23:17 - Gólyabarát

Címkék: anya szülés kismama nőgyógyász kórház gyermek baba hugi magzatvíz nst farfekvés terhességi hét hüvelyi út

Húú (homlokletörlés!), egyenes lett az utam a hüvelyi úton történő szülés felé! Tegnap a nőgyógyászom megállapította, hogy Hugi már fejjel lefelé foglal helyet a pocimban. Farfekvés réme egy nagy pukkanással tovaszállt :))) (és nem törődünk holmi kivételekkel, rémhírekkel, melyek szerint a baba akár még vissza is fordulhat..). Megérte hát a folyamatos agykontrollozás (egyszer eljutok a tanfolyamra!), a babával való folyamatos "beszélgetés". Ezen kívül - ami persze még fontosabb! - baba jól van, aktuális terhességi hétnek megfelelő, magzatvíz átlagos, keringése rendben, méhlepény nem érett, méhszáj zárt. Kell ennél nagyobb boldogság egy 32 hetes kismamának? És már csak hab a tortán, hogy láttam az arcocskáját, éppen szemben volt a "videóval".

Megnyugodtam. Hogy a lelkembe beférkőzhessen az újabb izgalom: SZ-Ü-L-É-S. 4 hét múlva az első NST... Jó lenne összeszednem a kórházi cuccot.. Anyának és gyermeknek egyaránt.. Hamarosan ennek is szánok egy posztot, mert nem árt annak a pakknak időben egyben lenni!

Final countdown! :)))