Nagylány oviba cipelése után volt még egy-két körünk a városban. Mikor a gyerkőc elkezdte unni, eszébe jutott a cumija, ami történetesen otthon maradt.. Nagyon ritkán fordul elő - tudom-tudom, miért nem szoktattam eddig le a nappali cumihasználatról, vagy éppen miért hagytam, hogy rászokjon.. -, hogy nélküle indulunk el. A gyermek látszólag tudomásul vette, hogy a cumi nélkül kell kibírnia még egy boltot, de aztán kiderült, hogy igen felspanolta magát.. Bementünk a boltba, ahol természetesen már pattant is ki a babakocsiból, hogy tolhassa a kiskocsit. Két különböző fagyasztott borsót nézegettem, és ő úgy érezte, hogy az anyja nem a megfelelőt választotta ki, és ezen bemérgesedett. A kiválasztott példányt belehelyeztem a kiskocsiba, ééés az én drága lélek Kicsifiam - mert ő egy nagyon-nagyon jó gyerek - megfogta a zacskót, és mérgesen a földhöz vágta! Szépen beszéltem hozzá, különösebben nem pöccentem be, mert inkább szórakoztató volt, mint mérgesítő, és a borsó "megbüntetését" annyiszor hajtotta végre, ahányszor én a kiskocsiba helyeztem..
Aztán mentem egy másik részlegbe. Na, akkor jött, ami még nem volt (pontosabban egyszer igen): a kétéves a földhöz vágta magát és ordított - állítom, maga sem tudta, hogy miért! Persze tudom, mindennek a cumi, vagyis annak teljes hiánya volt az ok..
Ugyanezen a napon - úgy 2 órával később - történt, hogy ebéd után-alvás előtt voltunk, és én csak megemlítettem neki, hogy megyünk aludni. Erre ő fogta magát, és 5 perc alatt olyan rendet rakott a lakásban, hogy öröm volt nézni! Csak pislogtam. Egyébként ez jellemző rá, de ott és akkor az a határozottság tüneményes volt. Ezt követően pedig - és ezt mindig így csinálja - bement a szobájába, levette a zokniját, a nadrágját, és feküdt be az ágyikóba..
De őszintén: számít az valamit, hogy azelőtt 2 órával mit művelt a boltban? Hogy mit szóltak azok az idegenek, akik bámultak bennünket, és esetleg még sajnáltak is a nagy hasammal, hogy "te jó ég, ez nem tudja, mire vállalkozott, amikor ennek a kölöknek testvért akart"? A világon semmit! Mert a gyerekek egyszerűen ilyenek! :)))