Ma a belgyógyászaton voltam a szükséges igazolásért, és találkoztam egy kismamával. A hasa nagyobb volt, mint az enyém, mintha lenyelt volna egy dinnyét. Beszélgetni kezdtünk, és elkerekedett a szemem, amikor kiderült, hogy nálam 11 héttel fiatalabb kismamával ülök a váróban: 19 hetes volt! Ő is a harmadik babáját várta, és azt mondta, nála az előző két terhességénél is ez volt a tendencia: hamar megnőtt a hasa, de a terhessége utolsó két hónapjában nem tapasztalt látványos növekedést.
Nos, amikor nekem a Nagylányommal az első NST-re kellett mennem, rám néztek, és azt mondták, ez képtelenség, az nem lehet, hogy már 36 hetes vagyok! Rettentő kicsi volt a hasam. A Kisfiamnál azért már közelítettünk az átlaghoz, úgy, ahogy most is. Persze, magas is vagyok, és a babák sem voltak túl nagyok. Előnyös dolog ez azért, mert alig éreztem, hogy egy kis életet hordok a szívem alatt; semmi súlyponteltolódás, semmi repedezés, fitt anya. :)))
