Mi is az egyik legnagyobb dilemma a gyereknevelésben?
A gyerekek két éves koruk körül kezdik meg első kamaszkorukat. A neve minden ilyenen átesett gyerkőccel rendelkező édesanya számára egyértelmű: a dackorszak. Bontakozó egojuk nyomán bizony sokszor meglepetést szereznek szüleiknek. Sokszor az addig jól kezelhető apróságok is 180 fokos fordulatot vesznek, és ledöbbenést keltenek családjukban hisztirohamaikkal. 2 éves Kicsifiam éppen itt tart. A mintapéldány lázad. Nem teszi azt olyan mértékben, ahogy a nővérkéje tette, és sokkal könnyebben kezelhető is.
Bizony itt veszi kezdetét az a kérdéskör, hogy "mit engedjek meg neki?", "hogyan kezeljem a követelőzáseket?". Mert ha itt nem fogjuk meg a gyeplőt, akkor később annál nehezebb lesz. Felvetődik azonban, hogy mégis milyen mértékben kell meghúzni a gyeplőt? El lehetne ütni egy valójában semmitmondó válasszal: arany középút.. A régi idők filozófiai fogalma, habár örökérvényű igazság, a gyakorlatba mégiscsak nehezen ültethető át. Holnap ezzel folytatom, mert ez a kérdéskör jóval többet érdemel, mint egy kis posztocska.
További verőfényes szép napot! :))))
