Úgy vélem, az egészséges kisgyermek, aki eddig egyedül élvezte édesanyja, édesapja, nagyszülei szeretetét, figyelmét, teljesen természetes módon reagál, amikor elutasítja születendő, már meglévő, vagy cseperedő kistestvérét. Nem szabad azt éreztetni, hogy bűnt követ el, amikor haragszik a picire, hiszen csupán természetes igényeit nyilvánítja ki. Nem csupán bizalmát veszíthetjük el. Egy, a kistestvére szeretetére "idomított" gyermek engedelmességből könnyen elfojthatja természetes reakcióit, melynek hosszú távon súlyos lelki következményei is lehetnek.
Nagylányom másfél évesen kapott öcsköst, és fél éven keresztül nem vettük észre rajta a féltékenység különösebb jeleit. Ám ahogy a 18 hónaposból egobontakoztató 2 éves lett, bizony minden a forgatókönyv szerint zajlott! Különösebben nem bántotta, de bizony kinyilvánította, ki az úr a háznál. Éreztem, hogy erősebben kötődik hozzám, gyakran felhívta magára a figyelmet, és több téren "visszafejlődött". Már csírájában meglévő szobatisztasága (több jel utalt rá, hogy tudná, csak nem akarja) csíra is maradt még jó időre, az eddigi önálló étkezését pedig felváltotta az etetés igénye. Kezdetben persze feszültséget keltett bennem mindez, de aztán megtanultam, hogy ez a természet rendje, és ezek a dolgok szépen rendeződnek majd. Mi anyák hajlamosak vagyunk magunknak felesleges aggodalmakat kreálni - ó, ha ezeket az energiákat életünk egyéb területeire tartogatnánk...!
Érdekes módon, szépen lassan egyszerűen megszokta, hogy ketten vannak (a másfél év korkülönbség nagy előnye!), és manapság nem veszem észre a féltékenység jeleit rajta. A hajbakapásaikat már egészen más dolgok mozgatják, mint az, hogy ki birtokoljon többet Anyából.. hanem már egyre inkább egyenrangú, összenövőfélben lévő társak, akik mindketten megpróbálják a hierarchiát a maguk szája íze szerint alakítani. :)))
Nem mellékesen, kíváncsian várom, mi történik, ha Hugi megszületik. Hogy reagál majd a dackorszak-királyfi és hogyan a 3 és fél éves, aki még talán túl kicsi volt az öccse születésekor? Vajon majd most éli meg a valódi testvérféltékenységet? Majd elmesélem..
